Menü

1-es tétel:
Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején


Károly Róbert(1308-1342) gazdaságpolitikája:
Pénzügyi reformok: a reformok megalkotásában segíti: tárnokmestere Nekcsei Demeter (Il. András hozta létre)

Kereskedelmi útvonalak kivitel:
A kereskedelem fellendül, a király a vámokkal fölözi le a hasznát, az országhatárt átlépve kell a harmincadvámot fizetni (Erdély felé 20-ad),
az országba szövet, fegyver, fémárú érkezett,
kivitel: arany, bor, szürkemarha,só (Erdély). 1335-visegrádi királytalálkozó: K.R + Luxemburgi János(cseh),
Lokietek Kázmér (lengyel) megegyezik egy Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalról (Nagyszombat, Pozsony), És Kázmért -) Nagy Lajos követi a lengyel trónon.

A magyar városfeilódés: A városok három típusa:
I. szabad királyi város: A király tulajdonát képező város,csak a királynak fizet adót, önkormányzattal rendelkezik, fallal veszik körül. A XIII.-XIV.szd.ban nyerték el kiváltságaikat.
Jogai lehetnek: bíró-, tanács-, plébános választás, vámmentesség, vásártartás, árumegállító jog ( Buda, Bécs), ezeket a királytól nyerheti el.
(Számuk nő, 2-3000 fős)
2. mezőváros: földesúri vagy egyházi birtokon jöhet létre XIIIszd-tól. A város és a falu közötti átmenetet jelentették, kiváltsága, hogy egy évben egy összegben adózhattak, de a földesúri úriszék alá tartóztak és nem keríthették fallal körül a várost.
Lakói többnyire mezőgazdaságból élnek, de vannak köztük kézművesek, kereskedők is.
3. bányavárosok: kp. Körmöcbánya (arany), Selmecbánya (ezüst), Besztercebánya (réz)

Az Anjouk és Zsigmond várospártoló politikája:
A szabad királyi városok fejlesztése, a várfal építés Károly Róbert alatt tovább folytatódott.
Nagy Lajos alatt nó a városok száma, ő ad árumegállító jogot Budának, ekkortól nő meg a jelentősége.

Zsigmond alatt tovább nő mind a szab.kir.i v.ok és a mezővárosok száma is. Zs. pártolja a városfejlődést, kiváltságokat adományoz, vámkönnyĺtést ad a kereskedőknek, egységes súlyés mértékrendszert is bevezet.
Főleg az É-i és a Ny-i városokat támogatja, ekkor kap árumegállító jogot: Pozsony, Sopron,
Nagyszombat, Bártfa. Sőt ösztönzi a városok renddé szerveződését, képviselőit meghívja az
1405-ös országgyűlésre. A hazai városok érdekeik védelmére városszövetségekbe tömörültek.
A szabad királyi városok feljebbviteli bíróságuk szerint lehettek tárnoki (Lux.Zs.) vagy személynöki városok (Hunyadi Mátyás).





2-es tétel:


Melyek voltak a nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai és főbb következményei?

A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK
lfedezések következményei:
közép és dél-Amerikában talált birodalmakat (maja, azték, inka) elpusztították.
őslakosság nagy része a járványok és a nehéz munka hatására kihalt, ezért Afrikából négereket hurcoltak be Amerikába rabszolgának.
növényfajták jelentek meg Európában, pl.: kukorica, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, dohány, kakaó, vanília, ananász.
erikában megkezdődött az ültetvényes gazdálkodás: gyapot, cukornád, dohány.
portugálok és a spanyolok gyarmatbirodalmat hoztak létre az Újvilágban (Eldorádó=„az ígéret földje”).
asági hatások:
Újvilág nemesfémbányáiból nagy mennyiségű nemesfém áramlott Európába, ezért „árrobbanás” ment végbe → nőtt a pénz mennyisége és csökkent az értéke→megnőttek az árak→ infláció keletkezett.
ugat-Európa a felfedezések hatására centrális helyzetbe került, ezért a gabonatermelés csökkent, a juhtenyésztés az ipari termelés került előtérbe, mert árucikkei jól eladhatóak voltak aranyért.
let-Európa a nyugati élelmiszerigény miatt önként a mezőgazdasági termelésre helyezte a hangsúlyt, ezért kialakult a második jobbágyság.
folyamat hatására Európa gazdaságilag kettészakadt.
gyors ipari fejlődés eredményeképpen létrejöttek a manufaktúrák, kiépült a hitelszervezet és a bank hálózat. Kialakult a világpiac (globalizáció).
korszak végén megjelent a vetésforgó és a belterjes, istállózó állattenyésztés, ezért kevés ember sok élelmiszert tudott termelni kis területen, ami Kelet-Európa számára kedvezőtlen hatással bírt.
fellendülő ipari termelés hatására intenzív városiasodás indult meg, Nyugat- Európában.
reformáció polgári irányzata, a kálvinizmus elősegítette a polgári mentalitás elterjedését (pl.: predestináció tana). Az ismeretek gyors áramlását a könyvnyomtatás biztosította.
öntudatosodás a polgári forradalmak sorozatához vezetett, pl.: németalföldi szabadságharc, angol polgári forradalom.





3-as tétel:
A második ipari forradalom:


I .A második ipari forradalom 1850-től bontakozik ki. Kiterjed az ipar minden ágára.
a, Nehéziparban, Kohászatban:MegjeIenik az acél. A vasból kivonjuk a foszfort és ötvöző anyagokat adunk hozzá és Így acélt kapunk.
A Bessemer —féle kohászati eljárást felváltja a Thomas eljárás : ezzel tudják a foszfort kivonni a vasból, ami törékennyé teszi a fémet.
b, Elektronika: Edison megalkotja az izzólámpát szénszállal .Hátránya hogy rövid életú.
Juszt Sándor wolfram szálat tesz bele ezzel tartósabb lesz.
Faraday : megalkotja a generátorokat és a villanymotort ez az elektromos áramot energiaképpen tudja hasznosítani.
Magyarországon a Ganz gyárban Déry Miksa és Bláthy Ottó megalkotják a
Transzformátorokat. Ami nagy távolságra juttatja el az energiát .
Az elektromos áram Így teret hódít. Első vízerőmű a Niagra vizesénél=USA c , Hírközlés :


d, Kémia :
Kőolaj feldolgozás beindulása: ammónia , benzin , műanyag. Az ammónián belül fejlesztik ki a műtrágyát és a robbanóanyagot.

e, Közlekedés :

Fegyvergyártás :

Az orvostudományban: Mendel Lengyelországban felfedezi a géneket.
Mengyelejev: ö alkotja meg a periódus rendszert (kémiában).
Pasteur: Franciao. - ban 1895-ben rájött ha a bort és a tejet felforraljuk az erjedést okozó gombát elpusztítják.
Feltalálta még az oltóanyagot is: veszettség és baromfi pestis betegségére.
Semmelweis Ignác: Bécsben nő gyógyász. Túl sok nő halt meg szülés után gyerekágyi lázban mert az orvosok nem voltak tiszták,
és így kötelezővé teszi hogy clórmésszel fertőtlenítsék a kezeiket.
Sigmond Freud: Pszichiáter volt aki a lelki problémák okai gyerekkori sérülések idején alakúlnak ki.
Filozófia: Darwin: az evolúció elméletének megalkotója egy 5 éves hajóúton vett részt és a Galápagos szigetén
Ősi teknősöket és gyíkfajokat talált— az ember a növényzet és az állatvilág fejlődése során alakult olyanná amilyen.
Nietzsche: Német filozófus. Az új világ kultúrája elnyomja az egyént. A régi emberi értékek elvesznek.
A felsőbb rendü ember az aki kitör a tömegkultúrábóľ . Comte: A pozitivisták képviselője. Tetszik neki az új fejlődő világ.
' Az emberi tudás mindent legyőz” .
Sport: Megszületnek a tömegsportok Angliában. Az iskolában versenyek alakulnak ki és így születik meg a rögbi és a labdarúgás.
1896-ban rendezik meg az első Olimpiát Athénban.

Epítészet:
1 851 -ben volt az első Világ Kialĺtás Londonban.
1881 -ben volt a Párizsi Világ Kiállítás.
Francia forradalom = 100 éves fordulójára(1789) megépĺtik az Eiffel tornyot (acélszerkezetes hidak következménye a felhőkarcolók megjelenése).
Oriant Express: Párizs és Isztambul között jön létre 1883-ban.
1894-ben megépül a Tower- híd.
Az első földalatti Londonban 1863-ban.
Az első kőolaj vezeték az USA-ban 1865-ben. Az első aszfalt út Franciaországban 1854-ben.
A nők egyenjogúsága: A változás oka=a nők munkába állnak+tömeg oktatás bevezetése=a nők javazási jogot követelnek és a családon belüli alárendeltség megszüntetését.
Az ipari forradalom következménye: (a gazdasági modern iparcikkek gyártása és fejlesztésére tőkére volt szükség.
A tőke előteremtésére találták ki a részvénytársasági formát:=a gyár értékét papír részvényekbe fektették és azt bárki megvásárolhatja Így az illető a gyár részvénytulajdonosa lett.
A befektető részesült a profittal.
Szabadversenyes monopolkapitalizmusról beszélhetünk
Monopolszervezetek formái: konszern, tröszt, kartell





4-es tétel:
Mutassa be Magyarország fejlődését a dualizmus korában


A szabadságharc leverését követően Magyarországot ismét beillesztették a Habsburg Birodalom keretei közé.
Az európai fejlemények nyomán a Habsburgok számára is létkérdéssé vált a Magyarországgal való kibékülés.
Az 1867-ben – Deák Ferenc elképzelései alapján – megkötött kiegyezés értelmében létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, amely az első világháború végéig (1918) állt fenn.
A következő évtizedekben a létrehozott rendszer szilárd maradt, annak ellenére, hogy számos égető problémát nem sikerült megnyugtató módon rendezni.
A legkényesebb kérdést a Magyarországon élő nemzetiségek helyzete jelentette. A dualizmus korában (az elnevezés a kétközpontúságra utal) Magyarország is modernizálódott.
A látványos gazdasági fejlődés következtében felgyorsult a társadalom szerkezetének átalakulása. Budapest világvárossá fejlődött, ám a magyar vidéket alig érintette a változás.

Mezőgazdaság
A Monarchia védett, bővülő piaca a magyar mezőgazdaság biztos megrendelője volt.
A fejlesztések azonban nem maradtak el, bár a gépesítére és a modernebb eljárások bevezetésére csak a jelentősebb anyagi háttérel rendelkező nagyobb birtokok tulajdonosai voltak képesek.
A kisbirtokok nagy száma mellett az olcsó bérmunka (idénymunkások, napszámosok) is akadályozta a gépesítés még szélesebb körű elterjedését.
A modernizálást a gátrendszerek kiépítésével a mezőgazdaságban kellett kezdeni.
A folyószabályozások lezárultával jelentős területek kerültek művelés alá másrészt pedig a nagybirtokokon elterjedő korszerű eljárások,
gépek (alagcsövezés, műtrágya, vetőgép, aratógép, stb...) A termékenység növekedését vonta maga után
A tradicionális juhtenyésztés és rideg állattartás visszaszorulóban volt, helyette az istállózó állattartás terjedt el.
Mindez új fajták megjelenését is jelentette: a magyar szürkét felváltotta a hízékonyabb,
jól tejelő „színes” svájci és holland szarvasmarha, a makkoltatva tartott bakonyi sertést pedig a mangalica és az angol hússertés.
-A földművelésben zajlódó technikai és technológiai (vetésforgó, trágyázás, gépesítés.
kapásnövények, ipari növények terjedése, fajállatok tenyésztése, szőlőültetvények számára új fajták behozatala) modernizáció a termésátlagok növekedését vonta maga után.

Ipar
-Az 1880-as évek közepétől az ipari forradalom hatására Magyarországon az ipar fejlődése újabb lendületet vett (lásd későn jövő előnyei).
-A magyar kormányok adókedvezményekkel segítették az ipar fejlődését. A már hagyományosnak tekinthető iparágak tovább erősödnek (pl. élelmiszeripar),
a vas- és acéltermelés felfutásának köszönhetően világszínvonalú gépgyártás alakult ki.
-A fejlődés fokozottan érvényesült az újonnan megalakult iparágakban: pl. az izzólámpagyártás, vegyipar, gépipar és az ezekre épülő gépgyártás (Budapest, Győr):
autó-vagy repülőgép-gyártás, Aradon autógyártás, Rákoson repülőgépgyártás. Ezekben az iparágakban a termelés súlypontja már Magyarországra tevődött,
s nem csak Ausztria ipari fejlettségét közelítette meg, hanem az európait is.

Hitelszervezet
-A konjunktúra nem lett volna lehetséges a külföldi, elsősorban német tőke beáramlása nélkül,
de a századfordulóra megerősödött a jelentős részben terménykereskedelemből származó magyar tőke szerepe.
-A reformkori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1842) és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár mellett létrejött a Magyar Földhitelintézet (1863).
A kiegyezés évében alapították a Magyar Általános Hitelbankot, s ezután gyorsan nőtt a hitelintézetek száma is.
A dualizmus korában lejátszódó gazdasági változások jelentős fellendülést eredményeztek, s ez lehetővé tette a Monarchia, azon belül is
Magyarország gazdaságának felzárkózását, sőt Magyarország több iparágban és fejlesztésben a világ élvonalába került.
A korszakban fejlődött az ország gazdasági központjává és világvárossá Budapest is.
Magyarország közepesen fejlett agrár-ipari országgá vált.





5-ös tétel
A városok kialakulása

A városok kialakulását az árutermelés megindulása és a kereskedelem fellendülése tette lehetővé -városok kialakulása-síkság-hegyvidék találkozásánál, utak kereszteződésénél.

A városokonak különleges helyzetük volt:


A városok a X-XIII. század között Észak-itáliában, Franciaországban ,Angliában,Flandriában és a Baltikumban jöttek létre.
4-5 ezer lakosúak voltak átlagosan, de a nagyvárosokban 10-15 ezer ember is lakott.

"a városi levegő szabaddá tesz"- ez azt jelentette, hogy a jobbágy a városban eltöltött 1 év 1 nap után megszabadulhatott a kötötségeitől.

A városok élén a patríciusok álltak, ők alkották a városok vezető testületét, közülük került ki a polgármester.

A városok nagy része a plebejusok, polgárjog nelküli szegény közmunkából, földművelésből éltek.
Polgárjogot csak ingatlantulajdonos szerezhetett

A városok élén a polgármester, vagy bíró állt, akiket a városi tanács választott.
A városok jogai: egyösszegben fizetnek adót, önállóan hozhatják jogszabályaikat, szabad plébánosválasztás, és szabad bíróválasztás (pallosjog helyett)

Vannak olyan jogok is, amelyeket nem minden város kapott meg: pl: vásártartás joga, árumegállítójog.

A városokat falakkal vették körül, szűk utcáik voltak, amelyek nem voltak kikövezve, nem volt közvilágítás.

Nincs csatornázás, a szenyvíz az utcán folyt, a nagy zsúfoltság és a kedvezőtlen higéniai viszonyok kedveztek a járványok kialakulásának.

A város központjában a piactér állt, itt volt a városháza és a templom.

A középkori kereskedelem:
  1. vásár és piac
  2. tengeri kereskedelem

levantei kereskedelem -A Földközi-tengere partvidékén folyik.
Közel-Keleten köti össze Eu-val. Velence, Genova, Pisa a vezető kereskedőállamok.
Luxuscikkeket szálítottak (selyem, gyapot, fűszerek)

hanza szövetség: É-Balti-tenger (Lübeck, Hamburg) fa, prém, hal ,gabona, méz, viasz

szárazföldi kereskedelem

Az észak-déli kereskedelem központja Franciaországban Champagne grófság volt.

A céh: Iparszervezeti forma, azonos foglalkozásúak érdekvédelmei szervezete.
Cél: a konkurencia és a kontárok kiszűrése, ez hosszú távon stagnáláshoz vezet.
Ezenkívül szociális funkciókat is ellátott (pl. árvák, özvegyek segítése)

Tilos a reklám, a verseny, a céhszabályok szigorúan leszabályozzák az egész folyamatot a nyersanyag megvásárlásától egészen a készáru eladásáig.

A céhszabályzat célja -verseny kizárása, (pl: megszabja, hogy mettől,meddig lehet dolgozni).
-és a minőség védelme





6-os tétel
Demográfiai változások, a nemzetiségi
arányok alakulása Magyarországon a XVIII. században



nem

nem





7-es tétel
Szent István


997-ben meghalt Géza, a primogenitúra elve szerint István követte a fejedelmi székben.
A szeniorátus ősi elve szerint azonban Koppány lett volna az örökös, aki ezért fellázadt.
István serege azonban a Sváb Vecellin vezetésével legyőzte.
Kemény megtorlás követte a lázadást, Koppány testét felnégyelték, és az ország négy pontján kitűzték intő jelként.
III. Ottó császár és II. Szilveszter pápa koronát küldött Istvánnak.
Istvánt dec. 25 vagy 1001 jan. 1.-jén koronázták meg, és a szertartáson egyúttal szent olajjal felkent főpapja is lett az országnak.
István katonai erővel, térítők segítségével, illetve házassági politikájával szerezte meg a tényleges hatalmat a Kárpát-medencében.

Államszervezés:
Megkezdődött a területi közigazgatás kialakítása. Vármegyéket szervezett, ami egy egybefüggő terület, élén megyeispánnal, ő képviselte a királyt.
A király adót szedett (2/3-a királyé, 1/3-a az ispáné), bíráskodott, hadba vezette a megye csapatait.
Az első vármegye Somogy(?), István halálakor 30-45 vármegye lehetett.
Várak vezetői a várispánok. A szolgálatot teljesítő tiszteket nevezték várjobbágynak.
A várakhoz tartozó birtokon dolgoztak a várnépek. Létrejött a királyi udvar szervezet és udvartartás.
István nyugati országok szerint felállította a királyi tanácsot. 2 legtekintélyesebb tagja az esztergomi érsek és a nádorispán.

Egyházszervezés:
Ez párhuzamosan haladt az Egyház szervezéssel. 1001-ben megalapították az esztergomi érsekséget (1. Radla, 2. Asztrik, 3. Gellért).
Emellett a kalocsai érsekséget és 8 püspökséget alapítottak. Létrejöttek a kolostorok.
Kiemelt szerepe volt a pannonhalmi bencés apátságnak.

Törvénykezés:
I.Törvénykönyv István uralkodásának első éveiben születhetett. 35 törvénycikket tartalmazott.

stb...

II.Törvénykönyv. 1030 körül születhetett. 21 törvénycikket tartalmazott

Megpróbáltatások:
Németek: Kezdetben jó volt a kapcsolat, de ezután II. Konrád megpróbálta hűbéri függségbe vonni az országot

Lengyelek: Amíg a Lengyel-Német háború zajlott, addig rossz volt a viszony. Vág folyó völgyében kellett megállítani a támadást. Később rendeződtek a kapcsolatok.

Bizánc: Kezdetben ellenséges volt a viszony, mert a magyarok dinasztikus viszonyt létesítettek a bolgárokkal. Később Imre herceg bizánci hercegnő felesége a kapcsolat javulását jelentette.

Trónöröklés:
Istvánnak 2 fiáról tudunk.Ottó aki hamar meghalt, és Imre, aki egy vadász balesetben halt meg. A király unokaöccsét nem tartotta alkalmasnak a feladatra, mert pogány volt.
Ezért húgának Orseoló Ottó velencei dózsénak a fiát Orseoló Pétert jelölte ki.
Mivel vazul merényletet tervezett a király ellen, elfogadta, megvakítatta, és száműzte 3 fiával [Levente, András, Béla]

I.István 1038-ban meghalt. 1083-ban I. László király szentté avattatta.





8-as tétel
IV.Béla/Tatárjárás


II.András halála után IV.Béla uralkodott 1235-1270 között.
Az uralkodása korai szakaszában az apja által eladományozott királyi birtokokat visszavette.
Így a vezetőréteg minden csoportjával szembe került. Az uralkodó támasz nélkül maradt.

1239: A tatárokkal szemben csatát vesztett Kötöny kun fejedelem bebocsátást kért az országba.
Béla megkeresztelte és befogadta a kunokat mivel szüksége volt a kun könnyűlovasságra.
1240.december 6. 🡪 a tatárok elfoglalták Kijevet. Néhány héttel később orosz határon történő tatár pusztítás.
Béla csak Kijev elestének a hírére kezdett erődítési munkálatok.
Hadi készültséget rendelt el a keleti végeken.

Béla Babenberg Frigyes osztrák hercegtől kért katonai segítséget.
március 17.: a tatárok elfoglalták és kirabolták Vácot, megsemmisítik Ugrin kalocsai érsek seregét.
A gyors taktikai sikerek azt a gyanút keltették, hogy a kunok össze játszottak a tatárokkal
Kötönyt a pesti tömeg megölte a kunok végig dúlva és pusztítva elhagyták az országot,
Frigyes herceg is elhagyta a magyar tábort, a tatárok elfoglalták Eger várát.

A tatár előrenyomulás és kivonulás


Muhi után megnyílt az út Pest felé 3 napi ostrom után elfoglalták
tatár fősereg alig egy hónappal a Kárpát medencét történt behatolás után a Duna vonalán állt.
éla az európai hatalmakat próbálta segítségül kérni
levelet és követet küldött IX.Gergely pápához, levéllel kereste fel IX.Lajos francia királyt, de senkitől nem kapott segítséget.

1245.januára tatárok felégették Budát.
A tatárok váratlanul, de tervszerűen kivonultak az országból.

Az újjáépítés:
IV.Béla ”Második honalapító”
A lakosság 15-20%-a elpusztult, falvak sokasága tűnt el, a szántóföldi kultúra és az állatállomány komolyabb károkat szenvedett.
A helyreállítás első lépése úton állok, rablók elfogása.
Országos telepítési program kidolgozása: kunok érkeztek vissza az országba, az Alföldön nyertek elhelyezést.
Jászok, szlávok, németek és románok is érkeztek. Ennek ellenére a program elsősorban belső migrációt jelentett.
Új megyék alapjai jöttek létre és 18 új város.
Hadászati reform:
-Várépítések: kővárak építése kezdődött meg
-új telepforma: erődített település maga a város lett a vár(Buda,Esztergom,Székesfehérvár).